Az alapelv egy Hall elem, egy félvezető alkatrész, amely mágneses tér hatására kis feszültséget generál. Amikor az áram áthalad egy vezetőn, kör alakú mágneses mezőt hoz létre a vezeték körül. Az érzékelő ezt a Hall elemet a vezető közelében helyezi el, hogy érzékelje ezt a mágneses teret. A mágneses tér erőssége egyenesen arányos a vezetőn áthaladó áram nagyságával. Az áramerősség változásával a mágneses fluxus sűrűsége változik, aminek következtében a Hall érzékelő kimeneti feszültsége ennek megfelelően változik.
A váltakozóáram-érzékelő, amelyet gyakran váltóáram-érzékelőnek is neveznek, egy elektronikus eszköz, amelyet a vezetőn átfolyó váltóáram észlelésére, mérésére és használható elektromos jellé, például feszültséggé vagy digitális kimenetté alakítására terveztek megfigyelési, vezérlési vagy védelmi célból. Ellentétben az egyenárammal (DC), a váltakozó áram folyamatosan változtatja az irányt és a nagyságot egy periodikus ciklusban, jellemzően 50 vagy 60 hertz-en a hálózati áramellátó rendszerekben, ami speciális, az egyenáramú mérőeszközöktől eltérő érzékelő mechanizmusokat igényel.
Az egyenáram-érzékelő egy olyan elektronikus eszköz, amely a vezetőn átfolyó egyenáram (DC) nagyságának mérésére szolgál, és azt arányos elektromos jellé - például feszültséggé vagy áramerősséggé - alakítja, amely könnyen leolvasható, feldolgozható vagy megjeleníthető felügyeleti rendszerekkel, vezérlőkkel vagy adatgyűjtő berendezésekkel. Ellentétben a váltakozó árammal (AC), amely természetesen oszcillál, és induktív elvekkel mérhető, az egyenáramnak állandó az iránya és nagysága, ezért speciális érzékelőtechnológiák szükségesek a pontos észleléséhez, anélkül, hogy zavarná az eredeti áramkört.
Az áramérzékelő egy olyan eszköz, amely érzékeli és méri az elektromos áram áramlását egy vezetőben. Alapvető szerepet játszik az elektromos mérési, felügyeleti és vezérlőrendszerekben azáltal, hogy az áramot mérhető kimeneti jellé, például feszültséggé, digitális adatokká vagy analóg jelekké alakítja. Az áramérzékelőket széles körben használják az energiaellátó rendszerekben, az ipari automatizálásban, a megújuló energiát használó berendezésekben, az elektromos járművekben és a fogyasztói elektronikában.
Az alapelv egy Hall elem, egy félvezető alkatrész, amely mágneses tér hatására kis feszültséget generál. Amikor az áram áthalad egy vezetőn, kör alakú mágneses mezőt hoz létre a vezeték körül. Az érzékelő ezt a Hall elemet a vezető közelében helyezi el, hogy érzékelje ezt a mágneses teret. A mágneses tér erőssége egyenesen arányos a vezetőn áthaladó áram nagyságával. Az áramerősség változásával a mágneses fluxus sűrűsége változik, aminek következtében a Hall érzékelő kimeneti feszültsége ennek megfelelően változik.
A váltakozóáram-érzékelő, amelyet gyakran váltóáram-érzékelőnek is neveznek, egy elektronikus eszköz, amelyet a vezetőn átfolyó váltóáram észlelésére, mérésére és használható elektromos jellé, például feszültséggé vagy digitális kimenetté alakítására terveztek megfigyelési, vezérlési vagy védelmi célból. Ellentétben az egyenárammal (DC), a váltakozó áram folyamatosan változtatja az irányt és a nagyságot egy periodikus ciklusban, jellemzően 50 vagy 60 hertz-en a hálózati áramellátó rendszerekben, ami speciális, az egyenáramú mérőeszközöktől eltérő érzékelő mechanizmusokat igényel.
Az egyenáram-érzékelő egy olyan elektronikus eszköz, amely a vezetőn átfolyó egyenáram (DC) nagyságának mérésére szolgál, és azt arányos elektromos jellé - például feszültséggé vagy áramerősséggé - alakítja, amely könnyen leolvasható, feldolgozható vagy megjeleníthető felügyeleti rendszerekkel, vezérlőkkel vagy adatgyűjtő berendezésekkel. Ellentétben a váltakozó árammal (AC), amely természetesen oszcillál, és induktív elvekkel mérhető, az egyenáramnak állandó az iránya és nagysága, ezért speciális érzékelőtechnológiák szükségesek a pontos észleléséhez, anélkül, hogy zavarná az eredeti áramkört.
Az alapelv egy Hall elem, egy félvezető alkatrész, amely mágneses tér hatására kis feszültséget generál. Amikor az áram áthalad egy vezetőn, kör alakú mágneses mezőt hoz létre a vezeték körül. Az érzékelő ezt a Hall elemet a vezető közelében helyezi el, hogy érzékelje ezt a mágneses teret. A mágneses tér erőssége egyenesen arányos a vezetőn áthaladó áram nagyságával. Az áramerősség változásával a mágneses fluxus sűrűsége változik, aminek következtében a Hall érzékelő kimeneti feszültsége ennek megfelelően változik.
A váltakozóáram-érzékelő, amelyet gyakran váltóáram-érzékelőnek is neveznek, egy elektronikus eszköz, amelyet a vezetőn átfolyó váltóáram észlelésére, mérésére és használható elektromos jellé, például feszültséggé vagy digitális kimenetté alakítására terveztek megfigyelési, vezérlési vagy védelmi célból. Ellentétben az egyenárammal (DC), a váltakozó áram folyamatosan változtatja az irányt és a nagyságot egy periodikus ciklusban, jellemzően 50 vagy 60 hertz-en a hálózati áramellátó rendszerekben, ami speciális, az egyenáramú mérőeszközöktől eltérő érzékelő mechanizmusokat igényel.
Az egyenáram-érzékelő egy olyan elektronikus eszköz, amely a vezetőn átfolyó egyenáram (DC) nagyságának mérésére szolgál, és azt arányos elektromos jellé - például feszültséggé vagy áramerősséggé - alakítja, amely könnyen leolvasható, feldolgozható vagy megjeleníthető felügyeleti rendszerekkel, vezérlőkkel vagy adatgyűjtő berendezésekkel. Ellentétben a váltakozó árammal (AC), amely természetesen oszcillál, és induktív elvekkel mérhető, az egyenáramnak állandó az iránya és nagysága, ezért speciális érzékelőtechnológiák szükségesek a pontos észleléséhez, anélkül, hogy zavarná az eredeti áramkört.